Natura-2000

Fontos információk arról, hogy miért lehet az Ön cégének szüksége a 275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet szerinti Natura 2000 hatásbecslésre.

natura-2000.hu

Igény esetén számíthat segítségünkre a természetvédelmi tanácsadás, Natura 2000 hatásbecslés elkészítése, és a természetvédelmi monitoring területén. Vállalunk komplex környezetvédelmi engedélyeztetést is az alábbi eljárásokban:

1. építési engedély környezetvédelmi tervfejezetének elkészítése;

2. előzetes vizsgálat, környezeti hatásvizsgálat, egységes környezethasználati engedély kérelem tervezett beruházásokhoz, meglévő létesítmények bővítéséhez;

3. környezetvédelmi felülvizsgálat, teljesítményértékelés, meglévő létesítmények környezeti hatásainak vizsgálata.

Javasoljuk, hogy új beruházással kapcsolatosan konzultáljon szakértőnkkel már a tervezési folyamat kezdetén, mert közös erőfeszítésünk anyagilag is megtérülhet:

1. segítünk Önnek a hatósági előírások értelmezésében, ajánlatunk pontosan az elvégzendő feladatra szorítkozik;

2. szakértő csapatunk tagjai az élővilág-védelem különböző területeinek specialistái, közülük mindig a területen előforduló élőlénycsoport ismerői végzik a felmérést;

3. a projekt előkészítés és követés terén (szerződéskötés előtt, és után) is számíthat segítségünkre.

Új halfaj a magyar faunában

2016. jan. 31.

A Sebes-Körös vízrendszeréből egy eddig ismeretlen halfajt írtak le. A kisméretű márnafaj előfordulásával a szakmabeliek ugyan eddig is tiszában voltak, de úgy vélték, hogy az nem más, mint az 1852-ben leírt Petényi-márna (Barbus petenyi). Az új márnafaj leírása több éves helyszíni és laboratóriumi kutatás eredménye, melyet Dr. Antal László (Debreceni Egyetem) vezetett.

Az új halfaj a bihari márna (Barbus biharicus), melynek azonosításához a hazai márnafajok részletes morfológiai és genetikai analízise volt szükséges. Két mitokondriális gén (citokróm b, ATP-áz 6/8) és egy nukleáris gén (béta-aktin intron 2) szekvenálása, valamint számos morfometriai analízis tárta fel a hazai márnák négy genetikailag különböző faját. Az új fajon kívüliek az alábbiak:

  • Barbus carpathicus (kárpáti márna): ide tartoznak az Észak-magyarországi populációk;
  • Barbus petenyi (petényi márna): a vizsgálatok alapján ez feltehetőleg nem fordul elő Magyarországon;
  • Barbus balcanicus (balkáni márna): ez a Kárpát-medenceétől délebbre fekvő területeken fordul elő.